Történeti

A Hatvany-család

A Hatvany-Deutsch dinasztia

A Hatvany-Deutsch család első ismert őse, Deutsch Ábrahám Kőszegről települt át a Maros vidékére. Deutsch Ábrahám fia, Ignác (1803-1873), Aradon született 1803-ban. A fiú még húszéves sem volt, amikor 1822-ben helyben létrehozta terménykereskedő cégét, az 1830-as évek végén pedig már tekintélyes helyi kereskedőként ellátta a trieszti Generali Biztosító aradi képviseletét.
Az 1850-es évektől jelentős súlyponteltolódás kezdődött a kereskedelmi struktúrában. Előtérbe került a gabona- és általában a szemestermény-kereskedelem. Ez részben a gőzvasútnak, részben a /gőzhajózásnak a fejlődésével magyarázható.
Deutsch Ignác Pestre költözött és 1856-ban nagykereskedői jogot kapott Pest város magisztrátusától. E jog gyakorlásában fiát, Bernátot (1826-1893) nyilvános társává fogadta. Megvásárolta a pest-lipótvárosi Nádor és Mérleg utca sarkán álló klasszicista épületet (Nádor u. 2.), amely a cég tevékenységének befejézésig a „Deutsch Ig. és Fia” cég központjául is szolgált.
1864-ben alapították meg az Első Budai Gőzmalom Társulatot, amelynek vezetőségében a „Deutsch Ig. és Fia” céget Deutsch Ignác elsőszülött fia, József (1824-1903) képviselte. Ugyanebben az évben Deutsc Ignác és Bernát részt vett a félmillió forint tőkével induló Concordia Gőzmalom alapításában.

Deutsch Ignác 1867-ben, a Budapest-Hatvan vasútvonal megépítésekor egy brüsszeli banktól vette meg a hatvani uradalmat, az egykori, teljesen leromlott állapotú Grassalkovich-kastéllyal együtt, amely egészen a második világháborúig igen fontos szerepet játszott a család életében. A föld elsődlegesen mezőgazdasági termőterületként játszott szerepet: a család malomiparhoz való kapcsolódását erősítette, majd az 1880-as évek végétől a legnagyobb hazai cukoripari komplexum bázisát jelentette.
1879-ben a király a testvéreket, Józsefet és Bernátot – a „hatvani” előnév használatának engedélyezése mellett – nemesi rangra emelte.
A hatvani Deutsch család befektetői tevékenysége az 1880-as évektől kezdődően a répacukorfőzés irányába fordult. A nagysurányi vállalkozásba Deutsch Bernát és testvére, József mellett már az új generáció két tagja, Deutsch Sándor (1852-1913) és sógora, ifj. hatvani Deutsch József (1858-1913) is bekapcsolódott. Sándor 1879-ben társtulajdonosa lett a „Deutsch Ig. és Fia” cégnek. Ifj. József 1884-ben, ugyancsak társként csatlakozott a vállalkozáshoz.
A hatvani cukorgyár 1889-es megalapítása után 1893-ban további két cukorgyárat alapítottak: az egyiket Sárváron, a másikat Oroszkán. Deutsch Sándor 1894-ben elnöke lett a Cukorgyárosok Országos Szövetségének.
A család tehát sikeresen vett részt a cukorkonjunktúra felépítésében és lefölözésében is.

A gazdálkodás szempontjából nélkülözhetetlen szerepe volt a saját földbirtoknak. Az összterületet tekintve Hatvany-Deutsch Sándor az arisztokrata birtokosok között a 75. volt, a nem történelmi családok, a friss arisztokraták közül azonban nem előzte meg senki.
Ez a kiterjedt földbirtok volt az alapja a szorosan a mezőgazdasághoz kötődő gyáralapításoknak. Ilyen alapítás volt többek között az Erőtakarmánygyár, a Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt., a hatvani Növénynemesítő Rt., majd a két világháború között a hatalmas sikernek bizonyult, és máig működő „Aranyfácán” márkanevet megteremtő Hatvani Paradicsomkonzerv-gyár.

Hatvany-Deutsch Sándor gyermekei már nem vállalták a cégvagyon működtetésével járó kötöttségeket. A cég további vezetését Hatvany Irén férje, Dr. Hirsch Albert vette át. Rajta kívül a családot a cégbe 1916-ban ifjabb József ágáról belépett Hatvany Endre képviselte.

/forrás: Sokszínű kapitalizmus. szerk.: Sebők Marcell. Bp. 2004./

 

Vissza a listához »