Kiállítások
báró Hatvany Ferenc (1881-1958) - Egy modern klasszicista
A Hatvany Lajos Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Nemes Galéria gyűjteményeinek válogatott festményeiből, grafikáiból: báró Hatvany Ferenc munkáiból kiállítás tekinthető meg 2010. június 25. és október 1. között.
;void(0);)
BÁRÓ HATVANY FERENC
(1881, Budapest -1958, Lausanne)
Ha napjainkban Hatvany Ferenc festői életműve olykor szóba kerül, úgy említik őt életrajzírói, mint „elfeledett művészt”. Ez annak ellenére így van, hogy az 1920-as 30-as években összeálló európai szintű képgyűjteménye révén neve gyakran elhangzik. Nem csak Magyarországon, ahol a második világháború barbár éveiben szétszóródott, s elrabolt javak számbavételét heroikus kutatómunkával igyekeznek mostanában a művészettörténészek (Hatvany gyűjteményére vonatkozóan Mravik László, Dunai Andrea) rendszerezni, hanem Európa nagy képgyűjteményeibe került egy-egy remekmű kapcsán is, melyek valaha Lónyai utcai budai villájának, vagy a család hatvani kastélyának falain függtek. Hatvany Ferenc közel érezhette magát az akkori irodalmi közélethez is, hiszen testvérbátyja volt a Nyugat folyóirat megalapítói közé tartozó Hatvany Lajos, múzeumunk névadója. Hatvany Ferenc gyakran írt a művészetről, mely gondolatai hazai lapokban meg is jelentek, idős kori kéziratos elmélkedéseiben pedig a fotográfia festészetre gyakorolt hatása foglalkoztatta erőteljesen.
Fellelhető festményeinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria, néhányat a Hatvany Lajos Múzeum őrzi, de aukciókon is felbukkannak művei. Ingres klasszikus szépségű nőalakjait idéző szemérmes aktjai, realisztikus, ám rejtőzködő személyiségű női portréi, a hatvani kastély meleg árnyékokba burkolózó kertjének idilli ábrázolásai, s ritkábban gyümölcsökből, virágokból komponált Cézanne-os csendéletei – valamennyi a formát értelmező szín igézetében fogant.
Életműve, mely korábban a barátként tisztelt művészettörténészek – Genthon István, Petrovics Elek, Ybl Ervin, de mások: Bálint Aladár, Gerő Ödön, Elek Artúr, Lyka Károly, Lázár Béla – figyelmét is felkeltette, monográfia ragjára soha sem emelkedett. Napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, Szücs György került életművével közelebbi kapcsolatba, de Kratochwill Mimi is publikált festészetéről fontos momentumokat. (Szücs György: Az ecset poétája – Hatvany Ferenc. In: A Hatvanyak emlékezet. Hatvany Lajos Múzeum Füzetek, 18. Hatvan, 2003. 43-52.; Kratokwill Mimi: „Festői fantáziáját elsősorban az asszonyi test izgatja...” Ismeretlen életművek: Hatvany Ferenc. In: Art-magazin 2008. 29. 35-42.).
Hatvany Ferencre nem csak gyűjtőként, hanem festőként is hatással voltak az 19. század végi, 20. század eleji európai irányzatok, de e kavargásból mégis melankolikusan szemlélődő, az előző évszázad kikristályosodott értékeiből is szemezgetve klasszikus nyugalmat sugárzó festményeket alkotott. Életét megosztotta Magyarország (Budapest, Hatvan) és Franciaország között. Pályája kezdetén rövid ideig a nagybányai művésztelepen (1907) alkotott, de mint akkor oly sok fiatal a párizsi Julian Akadémián is tanult. Gyakori kiállítója volt a hazai (Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Ernst Múzeum) és a párizsi (Salon d’Automne, Grand Palais), a berlini (Cassirer Szalon), genfi (Musée d’Art et d’Historia) tárlatoknak, a nürnbergi, fiumei nemzetközi kiállításoknak.
A Hatvany Ferenc festői életútját bemutató kiállítást természetesen csak a Magyar Nemzeti Galériával közös projektként tudtuk megvalósítani. E közös munkában nagy segítségünkre volt Szücs György művészettörténész, a galéria főigazgató-helyettese. Az ő kutatásai révén bevezető tanulmányával s a művész életútját felvázoló kronológiával a kiállításhoz katalógus is készül. A katalógus tartalmazni fogja a kiállításon szereplő valamennyi kép színes reprodukcióját, így reményeink szerint a hiánypótló kismonográfia szerepét is be tudja tölteni. Az ő és Nemes Péter művészettörténész-műkereskedő segítségével és ismeretségi körük által a műkereskedelemben és magángyűjteményekben fellelhető festményeket is igyekeztünk felkutatni és a kiállításra kölcsönkérni, hogy a lehető legteljesebben tudjuk felvázolni ezt az életművet, kiemelve az ismeretlenség állapotából.