Archívum
...Morzsái az eltörött világkalácsnak...
Lesznai Anna emlékkiállítás
;void(0);)
Lesznai Anna emlékkiállítás
A Petőfi Irodalmi Múzeum (dokumentumok) és a Hatvany Lajos Múzeum (képek) kiállítása
a földszinti kiállítóteremben
A kiállítás megtekinthető: 2007. december 21-ig, hétköznapokon 10 - 14 óráig
Költő, író, iparművész, szeretetreméltó, szeretetet árasztó személyiség volt a negyven éve elhunyt Lesznai Anna. A feledés homályából bontja ki alakját, munkásságának egy szeletét a Hatvany Lajos Múzeumban a Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett Morzsái az eltörött világkalácsnak című kiállítás.
Mesék szerzője, illusztrátora, gyönyörű textilek, hímzések tervezője, alkotója, kora egyik legeredetibb gondolkodója, az 1915-ben alakult Vasárnapi Kör meghatározó tagja, a Nyolcak meghívott tagja, lebilincselő regény írója, új hangon megszólaló költő.
Eltévedt litániák című verseskötetét Ady Endre üdvözölte: „Lesznai Anna könyve magyar asszony-ember testvéreinkhez kötött reménységeinknek dokumentuma s egy kicsi szimbóluma. Itt a bátor asszony, kinél a bátorság nem új kalap, nem hisztéria, nem furcsa parfüm, nem kedv-lohasztó férfiaskodás. Embersége, emberi bátorsága egy asszonynak, aki már nemcsak úgy csinálja, de úgy is érzi az életet a maga asszonyi ereje szerint, mint mi”. Lesznai Anna pedig több Ady-kötet címlapját tervezte, és megszőtte-hímezte a fogalommá lett Ady-párnát.
A hatvani múzeumban színpompás textilekkel, akvarellekkel, rajzokkal, hímzéstervekkel, képekkel, fotókkal, idézetekkel borított falak, könyvekkel, levelekkel, dokumentumokkal teli vitrinek fogadják a látogatót.
LESZNAI ANNA (1885-1966) Moscovitz Amália néven született földbirtokos dzsentri családban. A Felvidéken, Körtvélyesen töltött gyermekkora egész életre szóló élményt nyújtott neki. "Életművének alfája és ómegája, örök ihletője volt a kert, a körtvélyesi "kastély" és a környező táj, de személyes életének legjelentősebb eseményei is itt játszódtak le" - írja Török Petra, Lesznai-kutató, a kiállítás egyik rendezője.
Hímezni a falusi asszonyok tanították meg, de 1904-től Budapesten, a Mintarajziskolában és Bihari Sándor magániskolájában is tanult, 1907-ben pedig Párizsban, Lucien Simon magániskolájába járt. Iparművészeti tanulmányait később Berlinben, majd Bécsben is folytatta. Maga is tanított 1938-ban Orbán Dezső magániskolájában, majd 1939-től kezdődő amerikai emigrációjában.
Irodalmi működésének első színtere a Nyugat volt, ahol unokatestvére, a folyóiratot alapító Hatvany Lajos (író, kritikus, irodalomtörténész, irodalomszervező) ösztönzésére publikált. Majd sorra jelentek meg verseskötetei, 1909-ben a Hazajáró versek, 1918-ban az Édenkert és 1922-ben az Eltévedt litániák.
Barátságban, szoros kapcsolatban állt a kor jeles művészeivel, Kaffka Margittal, Balázs Bélával, Lukács Györggyel. Csodálta a körtvélyesi kúriát gyakran meglátogató Rippl-Rónai József munkásságát.
Az avantgárd művészetet támogató irodalmárok mellett - második férje, Jászi Oszkár révén - polgári radikális értelmiségi csoportokkal is kapcsolatba került. Jászival 1913-ban kötött házasságot, 1919-ben azonban elváltak, és Lesznai, mivel részt vett a Tanácsköztársaság művészetpedagógiai terveinek kidolgozásában, menekülni kényszerült. Bécsből csak 1930-ban tért haza Gergely Tibor festőművész feleségeként.
Művészetében a korai virágornamentikát felváltották a húszas évekbeli falusi életképek, keleti motívumok, akvarellek. A mesélő falusi életképek periódusa Lesznai naplóbejegyzése szerint 1927-ig tartott. Az 1929-31 közötti időszakban alkotói krízis, művészi vákuum következett, amely egészen az amerikai évekig tartott.
Amerikába 1939-be emigrált. Művészetpedagógiával és családregényének, a Magyarországon csak 1966-ban, halála évében megjelent Kezdetben volt a kert című könyvének írásával foglalkozott. Ekkori verseiben a letűnt ifjúság utáni nosztalgia, a szülőföld, az otthon iránti vágyódás fejeződik ki.