Boldog Meszlényi Zoltánra (1892. január 2 – 1951. március 4.) emlékezünk

Az Óhatvant és Újhatvant összekötő, 2015. szeptember 26-án átadott gyönyörű hidat Meszlényi Zoltánról, a vértanú püspökről nevezték el.

Bővebben ...
Boszorkányégetés

Hatvan és Gyöngyös / törökök és boszorkányok

Bár a magyar boszorkányhit egészen a középkorig visszanyúlik (lásd Kálmán király elhíresült mondását, ami a köznyelvben „Boszorkányok pedig nincsenek” szállóigeként maradt meg, az eredeti szöveg pedig így hangzik: „Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék”), sőt egyes feltételezések szerint a honfoglaló magyaroknál is felfedezhetők e hit nyomai. Viszont a boszorkányokat leginkább a néprajztudomány által feldolgozott néphitből és írásos forrásokból, a magyarországi boszorkányperek jegyzőkönyveiből ismerjük.

Bővebben ...

A rézkor Hatvanban

A magyarországi rézkor (Kr.e. 4500-2800) különleges jelentőséggel bír a régészeti korok között, hiszen Nyugat-Európában nem önálló szakaszként tekintenek rá, hanem kőrézkornak (chalkolitikumnak, aeneolitikumnak, tehát a neolitikum egy kései fázisának) nevezik, mivel náluk az új nyersanyag, a réz, alkalmazása nem hozott jelentős társadalmi, kulturális változásokat. Viszont a Balkán térségében és a Kárpát-medencében egészen máshogy fest a helyzet. Az itt található rézbányákat (Erdély, Felvidék) balkáni hatásra a neolitikum végétől kezdték el kitermelni, s ezzel egyidőben megindult az érc feldolgozása is.

Bővebben ...
A kónyai birkahodály, a kitelepítettek szállása
A kónyai birkahodály, a kitelepítettek szállása

Koncepciós perek és pokoljárás

A második világháború végén ünnepelt Európa és a világ minden olyan szeglete, amely nem nélkülözte a vért és a könnyeket. A magyar lakosság hihetetlen energiával, reménnyel a szívében kezdett neki az újjáépítésnek. A Magyarországot megszálló szovjet hadsereg árnyékában meghúzódó alkalmazott Magyar Kommunista Párt, a Kelet-Európában metódust követve a kezdeti kudarcok után lépésről lépésre törte át az útjában álló akadályokat. A két világháború közötti rendszert felszámolva, annak felső- és középosztályát kiradírozta a magyar társadalomból.

Bővebben ...

"Ront, ha talál - ha nem talál, csinál"

Február 24-e, Mátyás napja van. A fenti időjósló hiedelem még ma is a köztudat része. Eszerint ha kemény fagy van, Jégtörő Mátyás összezúzza a jeget, és hamar eljön a tavasz. Ha viszont a február 24-i időjárás enyhe, Mátyásnak nincs mit összetörnie. Tehát jeget csinál, a továbbiakban lesz még zord időjárás, a szép időre várni kell.

Bővebben ...

Kondor Béla: Emberpár

A Hatvany Lajos Múzeum képzőművészeti gyűjteményében közel ötven Kondor Béla (1931-1972) alkotás található. A Kondor-művek jelentős részéhez a Művelődési Minisztérium által engedélyezett, hivatalos csere révén jutott a hatvani intézmény, 1977-ben, Kovács Ákos (1943-2014) múzeumigazgatósága alatt.

Bővebben ...

„Kontra nagyapátok” – A paraszti használatú fényképekről

Bővebben ...

Falvédőkkel gyarapodott a Múzeum néprajzi gyűjteménye!

Bővebben ...