Barcsay - kiállítás

A Hatvany Lajos Múzeumban 2018. december 7-én, „A múltból építkező jövő” címmel nyílt meg a Barcsay-kiállítás, a festőművész halálának 30. évfordulója alkalmából. A hatvani múzeum birtokában 16 eredeti Barcsay – alkotás található, melynek mind láthatók a mostani kiállításon. A kiállítás belső termében a makói József Attila Múzeum birtokában lévő, a Kút gém és a Kék egű táj című olajfestmények, a tárlat legkorábbi Barcsay-alkotásai. A Székesfehérvári Szent István Múzeum Deák Gyűjtemény négy Barcsay-alkotást adott kölcsön a kiállításra. Több tárgy és dokumentum a hatvani rajztanárok hagyatékából származik.

47682253_2518225148193930_2628880775289765888_n.jpg48333196_361590111055159_3461591577258885120_o.jpg48053409_2518224578193987_228461963447894016_n.jpg

Hunyadiak dicső kora

1Aurelio Lippi Brandolini, humanista rétor Mátyás udvarának tagjaként írta meg a Machiavelli előtti korszak egyik legjelentősebb politika- és államelméleti művét, "Köztársaságok és királyságok összehasonlítása" címmel. A könyv 1490 körül készült, benne - a királyságot, a királyság eszméjét képviselve - maga Mátyás király fejti ki véleményét, s zúzza porrá a köztársaságiak érveit. Mátyás hatalmát és tekintélyét jelzi, hogy az ő példáját, politikáját, az ő uralmát tekintették a jól kormányzott királyság mintájának.

Politikájának értékelése nem egyöntetű. Amit központosítási törekvésnek, az abszolút monarchia kialakításának gondolhatnánk, az nem más mint egy rendkívüli tehetséges, karizmával rendelkező uralkodó akaratának véghezvitele. Eszközei: ellenségeinek egymás elleni fordítása, megosztása. Befolyásos főrendeknek birtokadományokkal, címekkel történő függésbe hozása, tehetséges köznemesek, polgárok hivatalba emelése, a közrend vaskézzel történő fenntartása, jutalmazás és büntetés eszközeinek taktikus váltogatása. Továbbá a török elleni sikeres védekezés és a német-római császár, a cseh király és a lengyel uralkodó aspirációi elleni sikeres háborúk, területszerzés, állandó zsoldossereg felállítása, magas adók kivetése és a korszerű gazdasági folyamatok támogatása.2

Itálián kívül az első uralkodó volt, aki a reneszánsz antikvitás felé fordult. Az itáliai humanisták és művészek jelenlétének állandósulása, a mecénási szerep alapján elmondható, hogy az az udvar a 15. században az európai szellemi vérkeringés része lett. Mindezt erősíti az a tény, hogy a kor filozófiai vitáinak a magyar királyi udvar adott helyet, benne a híres könyvtárral, amely rendelkezésre állt. Mátyásnak jelentős szerepe volt az itáliai reneszánsz eszmény és művészeti ízlés európai kibontakozásában. Hunyadi Jánosnak és fiának, Hunyadi Mátyásnak köszönhetően több évtizedre elhárult a török megszállás veszélye. Uralkodása alatt megkerülhetetlen tényezővé vált a Magyar Királyság.

A Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény Hunyadiak dicső kora című Mátyás-kiállítása, két nagyobb egységéből áll, egyik terem a Magyarország nagy királyának korát, a XV. századot idézi még számos eredeti műtárggyal, és több hiteles műtárgymásolattal. A másik terem Hunyadi Mátyás emlékezetének évszázadaiba enged betekintést.

A Mátyás századával foglakozó teremben a legrégebben kiadott eredeti könyv Bonfini „Tíz könyv a magyar történelemből” című munkájának 1545-ben Bázelben megjelent, első német nyelvű kiadása, amely a Kecskeméti Református Egyházközség tulajdona.

3A két hiteles műtárgymásolat teszi a teremben bemutatott tablók és műtárgyak világát még átélhetőbbé, az egyik a Mátyás kálvária , amely összeköti a XV. század első és második felének szakrális világát. Az eredeti kálvária az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár egyik legféltettebb kincse. Az iparművészeti remekmű felsőrészén Krisztus szenvedéstörténetének két fontos eseménye látható, Jézus megostorozása, és a Megváltó kereszthalála.

A kálvária alsó része készült a névadó király idején, itt három címert tartó szfinxet találunk, amelyet Mátyás uralkodása alatti országcímernek tartanak. Amíg a műalkotás felső része a gótika, a Mátyás uralkodása idején készített talpazat már a reneszánsz stílusában fogant.

A másik hiteles műtárgymásolat a király halotti pajzsa, amelynek eredetijét Párizsban őrzik. Az emlék-dísz fegyver az 1490. április 6-án Bécsben elhunyt király székesfehérvári temetésén, a ravatal „kelléke” lehetett. A pajzson olvasható fohász is emlékeztet, Mátyás király belsőséges Szűz Mária tiszteletére: „ Mária dicsőséges anyja jár közbe Mátyás királyért”.

4Amíg két hiteles tárgymásolat a király személyéhez közvetlenül kapcsolódik, addig a Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény régészeti gyűjteményében található kerámiatöredékek, a Zagyva parti járásszékhely XV. századi mindennapi életét hozzák közel.

A Mátyásra emlékezést kiegészíti a teremben álló üveginstalláció, budapesti Mátyás Pince üvegablakát idézi meg, az alsón a király és a cinkotai kántor látható, amint az uralkodó által engedélyezett nagyobb iccéből issza a folyékony nedűt.

A másik üveginstalláción az Mátyás és a kolozsvári bíró története elvenedik meg. Iskoláscsoportoknak múzeumpedagógiai foglalkozást tart az intézmény múzeumpedagógusa. A kiállítás sokszínűsége, információgazdagsága történelemóra megtartására sarkallhatja a pedagógusokat.

Az időszaki kiállítás 2019. február 15-ig lesz látogatható.

The Beatles Hatvanban

A világon Eger városán kívül mindössze három hely van, ahol az ember hódolhat a legendás brit együttes, a Beatles emlékének. Születési helyükön, az angliai Liverpoolban, Buenos Airesben, a németországi Halléban. Egerben a Beatles Múzeumot két barát a The Beatles zenekar iránti szenvedélye hívta életre. Peterdi Gábor és Molnár Gábor évtizedek óta gyűjtik a Beatleshez kapcsolódó hangzóanyagokat és relikviákat. A Hatvani Lajos Múzeumban az egri Beatles Múzeum vándorkiállítása tekinthető meg szeptember közepéig.

20180705_131513.jpg20180705_131433.jpg20180705_131424.jpg20180705_131415.jpg

„Örökké élnek ők, a bús vitézek”

Az 1910-es évek diplomáciai boszorkánykonyhája, vélt vagy valós sérelmek, a Balkán feszültsége, mint lőporos hordó vezetett el ahhoz, hogy egy szikra is elég volt az első világháború kitöréséhez. Ez a szikra Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása volt. A háború szele szinte minden korosztályt érintett. A közel 13000 lakost számláló Hatvan több mint 1300 katonát adott a hazának. Közülük minden ötödik elesett. A Nagy Háború centenáriumi megemlékezése okán, főhajtással, kegyelettel kívánunk emlékezni a hatvani katonákra, eredeti dokumentumok, kitüntetések, fényképek, újságok bemutatásával.

WP_20180502.jpgDSCF95621.JPGDSCF95661.JPGDSCF95601.JPGDSCF95582.JPGDSCF95591.JPG

„TISZTA HITTEL, ERŐS KÉZZEL” - SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY, A HIT BAJNOKA, A HAZA HŐSE

szentlaszlo1A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940; szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. Történelmi megítélése szerint, László király dinasztiát építő reálpolitikus és egyben családapa, erőskezű és igazságos törvénykező. Továbbá bölcs országépítő, a csatákban mindig győztes hadvezér. Szent Lászlót a maga katonai-harci, lovas férfiúi erényei révén a magyarság ősi eszménye tette krisztusivá. Mindehhez a lelki alapot őszinte hite és életszentsége adta meg. A magyar nép szívében mindenki által szeretett királyként, hadvezérként, mitikus hősként és közbenjáró szentként él.

szentlaszlo2 szentlaszlo3

Hullámjáték - Weöres Sándor munkássága szavakban és képekben

Weöres Sándor (1913-1989) hagyatéka nemcsak verseket, hanem rajzokat is tartalmaz. Képzőművészi világára is jellemző az a gyermeki egyszerűség, játékosság, ami verseinek is sajátja. Azonban ez a letisztultság mély gondolati tartalmakat rejt a világról, az emberi létről. A humort, a derűt sem nélkülözik ezek a rajzok. Alkotásai inkább tekinthetők rajzolt verseknek, mivel azonos ritmusban, azonos improvizatív stílusban fogantak. Ez a rajzművészet egyszerre idézi a primitív kultúrák ősi, letisztult szemléletét és egyúttal egyszerű vonalakra hangolt mélységes gondolatiságot is közvetít. Az arc, a ház, a hullám, a természeti jelenség nem más, mint egy-két vonás által megragadott pillanatnyi létezés Weöres távol-keleti létszemléletének megnyilvánulásai. Legfontosabb témái közé tartozik az ember-természet viszony ábrázolása, láttatása, keresi az ember helyét a világban, a teremtésben. Ideaképei egy olyan térben mozognak, aminek a meghatározó élménye a Semmi. Az élőlények, jelenségek természetes közegükből kiragadottan, csupán önmagukban ábrázolva léteznek. 

Ez a körülményektől való elhatárolódás megkönnyíti az ember önreflexióját, és ez az, amit Weöres Sándor ezekkel a rajzokkal el akart érni: rádöbbenteni az embert, hogy természetes állapota a felébredettség lenne.
Ezt a művészi hagyatékot a költő nem a nagyközönség számára alkotta, valószínűleg a versírást megelőző ihlet perceiben született. Hatása ugyanaz, amit Weöres Sándor költészetének céljáról megfogalmaz:„ Célom nem a gyönyörködtetés… Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, az érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, hanem a vers is az embert. Átvilágítani és felrázni óhajtlak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges egzisztenciális énedből nyitott, szociális, kozmikus végtelen énné.”

Virtuális XX. századi Fő tér

alb 9194A helytörténeti kiállítás egyik eleme egy virtuális installáció, melynek alapja egy három projektorral vetített panorámakép. Az egyedileg rajzolt háttér Hatvan város három nevezetes épületét (kastély, városháza, templom) ábrázolja az 1900-as évek eleji állapotban, és azt a kort idéző hangulatban. A látogatók örömére a vetített képbe egy kis játékot is belecsempésztünk: az előtérben galambok csipegetnek a földről, majd mikor valaki belép a térbe, akkor jól hallható szárnycsapások közepette szétrebbennek. A galambok kis idő múlva visszatérnek, és újra szét lehet kergetni őket. Az interaktív szenzor külön érzékeli a bal és a jobb oldali madarakat, így jó móka a virtuális galambok hajkurászása.

"Üdvözlet Hatvanból" – A városkép formálódása a 20. század eleji képes levelezőlapokon című időszaki kiállítás

idoszaki kiallitas udvozlet hatvanbolKiállításunk aktualitását adja egyrészt Hatvan városképének, – kiemelten a főtér, a Kossuth tér, a Zagyva-mente utóbbi években bekövetkezett folyamatos fejlődése, átalakulása. Másrészt pedig az elmúlt év során múzeumunk történeti gyűjteményébe került Papp Gyula hatvani magángyűjtő 385 darab egyedi képeslapját tartalmazó gyűjtemény.

A gyűjtemény 1945 előtti darabjait válogattuk ki, hogy visszaidézzük a 20. század első feléből a település némely kiemelt helyszínének arculatát. Több, mint 120 képeslap fotója kivetítve is látható a kiállításban, így azok számára is nagy élményt jelenthet, akik hosszabban elidőznének, vagy nosztalgiáznának kissé. Másrészt viszont célunk, hogy a kiállítás által megismerhetővé váljanak és elérhetőek legyenek új szerzeményeink azok számára is, akik Hatvan történelmével bővebben szeretnének foglalkozni.