206 évvel ezelőtt, 1815. április 12-én született Rómer Flóris, akinek személyében szerzetest, tanítót és polihisztort is tisztelhetünk egyben, de mindenekelőtt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítójaként vonult be a magyar történelembe.

A 15 éves korától bencés szerzetesi ruhát öltött fiatalember már igen korán kezdte értékmentő munkáit. Miután tanulmányai során felfedezte magában rajztehetségét, 1836-ban tanulmányút keretébenn feltérképezte és dokumentálta az akkor még aktívan működő és már romos bencés monostorokat. E munkája szolgáltatott alapot a később megjelent bencés rend történetéhez.

1839-től a győri bencés gimnázium tanítója volt. A gyerekek latin és magyar nyelvre oktatása mellett szabadidejében Győrnek és környékének természeti és régészeti értékeit vette nyilvántartásba.

A szabadságharc bukása után ismerkedett meg Ipolyi Arnold (1823-1886) zohori plébánossal, aki a magyar művészettörténet úttörője volt. Ipolyi hatására fordult végérvényesen a régészet és a művészettörténet felé, melynek első lépése volt a Győri Múzeum megalapítása (Az intézmény napjainkban az ő nevét viseli).

Az 1860-as évektől folyamatosan publikálta kutatásait és az MTA Archeológiai Bizottságának titkára lett. Titkársága alatt 3 régészeti folyóirat is született: Az Archeológiai Közlemények, amely 22 kötetet élt meg, a Monumenta Hungariae Archeologica-sorozat, amely a kiemelkedő műemlékeket mutatta be 4 kötetes monográfiában, és az Archeológia Értesítő, amely mind a mai napig a hazai régészet periodikusan megjelenő fő kiadványa.

1869-től a Nemzeti Múzeum Régiségtárának őre lett, és a következő évben megrendezhette az első állandó régészeti kiállítást.
Az 1875. év két szempontból is jelentős volt: egyrészt a Szentszék feloldozta szerzetesi fogadalma alól és világi papként munkálkodhatott tovább, valamint részt vett a stockholmi nemzetközi ősrégészeti kongresszuson. Itt elhangzott javaslatára megszavazták, hogy a következő kongresszust Pesten rendezzék meg.

Rómer, Sperlágh és az 1876-os kirándulás

És itt kapcsolódik össze Rómer Flóris és a hatvaniak története. Az 1876-os kongresszus programja magában foglalt vidéki kirándulásokat is, ahol Budapesthez közeli régészeti lelőhelyeket mutattak be a külföldi kutatóknak. Így esett a választás Gödöllő és Valkó mellett Hatvanra. A helyszínt Sperlágh József (1829-1892) hatvani patikus és amatőr régész készítette elő, aki ekkor már levelezésben állt Rómerral 

A különös előkészítő munkálatokról és magáról a hatvani kirándulásról lásd Múzeumunk egy korábbi Facebook-bejegyzését.

A hatvani látogatás sikerességéről Sperlágh írásban is beszámolt az egykori szerzetesnek:

Nagyságos Úr!

Ide mellékelve van szerencsém a kívánt adatokat küldeni, a kongresszus itt időzítésekor történt beszédekről; mégpedig: Janikovits Alajos prépost úr őnagyságáét a város részéről, Kovách László orsz. képviselő úrét a megye részéről és Kókay Ferenc földművesét a társai nevében.
Egyszersmind ide csatoltam Hatvan történetét a legkisebb kivonatban, ha netán nagyságod hasznát vehetné.
Úgyszinte az ásatásokról, amit ugyan már rég be kellett volna küldenem. Minden lapban volt említve a hatvani kirándulás. Mind dicsérte a fogadtatást és az ásatási sikert, de a beszédeket nem közölték. A riporterek úgy látszik, a jó visontai, apci, érmelléki és a hatvani prépost rizling borokból nagyobb dózist szedtek be és a gyorsírás elhomályosodott. A nagyságos prépost úr egy akó rénusi bort adott és báró Podmaniczky Géza úr 100 üveg 1834. évi érmellékit, szinte gratisz. Tehát nem csoda, hogy a tudós urak nekiestek a táncnak és csókolgatták a hatvani menyecskéket. Büszkék is azóta a sok angol és francia csóktól.

Meglehetős gyűjteményem, lassan-lassan szaporodik. Őszkor a következőket találtam:
1. 2d lemez - lóékítmény – hossza 9 cm. 12 cm széles; bronz. Olyan alakú, mint amilyent báró Révay Ferenc küldött a MNM-nak Turócból.
2. 1 db csont pika. Hossza 12 cm, szélessége 3 cm.
3. 1 db csont tű vagy ár. Hossza 11 cm.
4. 1 db fog ékszer, felül kifúrva. Hossza 3 cm.
5. 1 db csont nyílhegy, törött. Hossza 10 cm.
6. 1 db csont szerszám töredék, hossza 10 cm, szélessége 4 cm. (ez egy agancs kapa.)
7. 1db buzogány nyél. Bronz. Hossza 9 cm, szélessége 3 cm.
8. 1 db vaskulcs. Hossza 20 cm. Lelőhelye Hatvan, Tabán utca külváros. Igen régi.
9. 1 db agyag őskori gyermekjáték. urnák között találtatott. 4 lábú, de a hátsó 2 lába törött. (A rajz után ítélve úgynevezett „oltár”).
10. 1 db kisebb urna. Hossza 10 cm, 6 cm széles. (Bögre)
11. 1 db urna. Színe barna, hossza 20 cm, szélessége 18 cm. (Cserépfazék vagy urna)
Tavaszkor megint utána nézek a dolognak. Amint méltóztatik látni, legénye nem hever, hanem szorgalmas gyűjtő, mert mindig fél Rómer Flóristól, hogy szidást kap.
A prépost úr tiszteletét küldi. A beszédét rögtön leírta, és szerencsére a Kovách László úr beszéde is nála volt ónnal leírva egy naptárba, amit Kovách László úr saját kezüleg írt le: Úgy látszik, akkor szerkesztette.
Én pedig, hogy a nagyságod haragját magamra ne vonjam, a lehető leggyorsabban siettem becses kívánságának eleget tenni.
Ezek után maradok nagyságodnak híve, mindenkor kész szolgája:

Sperlágh József
Hatvan, 1877. 18/2.

forrás: MNM Adattára

Gál Andrea,
régész