A mai nappal beléptünk a naptár szerinti nyári időszakba (amely csillagászati értelemben a Nyári Napfordulóval veszi kezdetét), tehát a nappalok hossza és a napsütéses órák száma a legtöbb, valamint a hőmérséklet ekkor a legnagyobb – jöhet a vakáció.

A ma használt, a rómaiaktól átvett hónap elnevezések nem igazán tükrözik az időszak adottságait. A mostani, 6. hónap nevét Júnó istennőről kapta, azonban beszédesebb a korábbi Nyárelő, vagy Szent Iván hava, vagy akár a még korábbi Napisten (Nyári Napforduló miatt) elnevezés.

A korábbi időszemlélet a mostani véges, lineáris, beszűkült látásmódhoz képest körkörös, ciklikus volt, tehát évkörben éltek és gondolkodtak, amelyen belül az ünnep (szent) és a hétköznap (profán) jól elkülönült egymástól.

Ebben az évkörben az alapvető változást a Nap járása, vagyis a Napút határozta meg. Ehhez igazodtak az ünnepek, amelyeket egy-egy „kapunak” is tekinthetünk, illetve a munkavégzés, a Természet változásával összhangban. A négy legjelentősebb vízválasztó is a Naphoz kapcsolódott, ezek a Téli és Nyári Napforduló, valamint a Tavaszi és Őszi Napéjegyenlőség. Az első kettő a keresztény hitrendszerben is megmaradt (az ősi gyökerek kiirthatatlanok voltak), csupán átalakult jelentéstartalmuk.

A Téli Napforduló, vagyis a Fény születése (kara csun – karácsony = a sötét fordulása) lett Jézus születésének, a Nyári Napforduló, vagyis a Fény diadala pedig Keresztelő Szent János (Iván) ünnepe lett. Az 1582-es naptárreform előtt ezek alapvetően egybeestek a csillagászati ünneppel, vagyis karácsony a Téli Napfordulóra, Szent János napja pedig a Nyári Napfordulóra esett. Sajnos ez mára nincs így, néhány napos elcsúszás van a tényleges csillagászati esemény és a naptárba bevésett („fixált”) ünnep között. Például a Téli Napforduló Álom / Karácsony (december) 20-21-22.-re esik, de szenteste mindig 24.-e, karácsony pedig 25.-e. Nyáron ugyanez a helyzet.

Visszatérve a hónap jelentőségére: ekkor ünnepeljük a Fény diadalát, vagyis a Nyári Napfordulót, amikor leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka – ez lett, mint fentebb láttuk Keresztelő Szent János (Iván) ünnepe. Ő hirdette a Megváltó eljövetelét, aki „Tűzzel” kereszteli majd a Lelkeket. Mint tudjuk, János unokatestvére volt Jézusnak, és pontosan fél évvel volt idősebb (ennyi idő van a két Napforduló között is). Ezért történhetett, hogy bár Jézus a sötétséget (tudatlanságot) elsöprő Fény (akinek „növekednie kell”), mégis az idősebb János (akinek „alábbszállnia” kell) keresztelte unokaöccsét a Jordán vizében, és csak utána kezdett nyíltan tanítani és csodákat tenni.

A néphagyományban igen jelentős, az aratást szinte közvetlenül megelőző ünnep Szent János (Iván) napja. Ekkor tartották a még kereszténység előtti időkre visszanyúló szent (szer) tüzek meggyújtását és a tűzugrást (amely vélhetően a korábbi parázson-járás szertartások elcsökevényesedett változata). A Szent Iván estéjén gyújtott Tűznek mágikus erőt tulajdonítottak, formáját, meggyújtását tekintve is különlegesnek számított. Gyakran beletették az előző évi aratókoszorút is – jelezve a hamarosan kezdődő aratását.

A tűzugrásnak, a „megfüstölésnek” az egészség-, a szerelem- és gyermekáldás varázsláson túl a megtisztulás, a védelem, a rontáselhárítás volt a fő célja. Láthatjuk tehát, hogy még a keresztény kultúrkörben is elevenen élt a korábbi korokhoz visszanyúló Tűz-tisztelet.

Szent János (Iván) havában nem is lehetne más a hónap műtárgya, mint a néprajzi gyűjteményünkben található, a gyermek Keresztelő Szent Jánost és a Bárányt ábrázoló, papírra készült, aranyozott szegéllyel keretezett olajnyomat. Az ábrázoláson a háttérben megjelenik a kereszt, az előtérben pedig a (piros többféle árnyalatában pompázó) rózsák, amelyek Jézus értünk hulló vérére, az „égi harmatra” utalnak.

Simon Tamás néprajzkutató

Felhasznált irodalom:

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/keresztelo_szent_janos_szuletese__szent_ivan_ej

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/junius-A7E9/junius-24-keresztelo-szent-janos-napja-vagy-szent-ivan-nap-A7F8/

http://lexikon.katolikus.hu/R/R%C3%B3zsa.html

Képek forrásai:

https://szeretetlang.blog.hu/2019/06/24/keresztelo_szent_janos_unnepe

https://www.origo.hu/tudomany/20190925-negy-helyszinen-allitjak-naluk-van-jezus-unokatestverenek-a-feje.html