Horror és borzongás Babits Mihály műveiben

Babits Mihály (1883-1941) a köztudatban nagyon mély, vallási, filozófiai tartalmakról író költőként ismert, viszont másfajta témák is előfordulnak költészetében. Főleg első köteteiben fedezhetünk föl olyan költeményeket, amelyek sötétebb tónusúak, borzongató, helyenként krimiszerű elemeket tartalmaznak. Ezen témájú versei leginkább a világirodalomból merítenek, amin nem csodálkozhatunk, hiszen a költő számos művet fordított, kiváló ismerője volt az antikvitás és a középkor irodalmának, de saját korának alkotóit is ismerte.  Az alábbiakban e sötétebb hangulatú versekből szemezgettünk.

Ebben az időszakban, a 20. század elején népszerűek voltak az ún. gótikus regények, illetve a hátborzongató elemeket tartalmazó elbeszélések, versek. A legismertebb ezek közül Bram Stoker 1897-ben kiadott Draculája, illetve Mary Shelley 1818-ban megjelent regénye, a Frankeinstein, avagy a modern Prométheusz. ( A Frankensteint 1977-ben fordította magyarra Göncz Árpád, de ettől még benne lehetett a köztudatban.) Edgar Allan Poe (1809-1849) művei közül néhányat bizonyítottan Babits Mihály fordított magyarra, feltehetően innen is meríthetett inspirációt hidegrázós költeményeihez.

undefined

Philip Burne-Jones: A vámpír 1897, forrás: Wikipédia

 

Babits Levelek Írisz koszorújából című kötete több olyan művet is tartalmaz, ami borzongást kelt bennünk. A Vérivó leányok című vers egyesíti magában a boszorkányhiedelmet, a vámpírlegendát és a keresztény vallást. A vámpír- boszorkány leányalakokkal szemben megjelenik Szűz Mária alakja, akitől védelmet kér a költő. A vámpírokkal szemben magát tehetetlennek érző beszélő szavaiban kettősség tükröződik: ő feledte el a Szűzanyát, ugyanakkor azt kérdi tőle, hogy miért hagyta el. A vers utolsó strófája a Mária-himnuszok mellett Krisztusnak a kereszten mondott szavait is felidézik.

 

„Mária, elefántcsontbástya,

szivet erősítő kehely,

Mária, győzhetetlen zászló,

mért hagytál, szent Szűz, engem el?”

 

Világi tartalmú, krimi-elemeket bemutató mű a Régi szálloda. A vers egy soha ki nem derült gyilkosságot ír le. Babits korában a hírlapírás által egyre nagyobb tömegeket értek el az aktualitások, így a bűntényekről szóló hírek is. A költő végiggondolja, kik fordultak meg gyanútlanul a bűntény helyszínéül szolgáló szobában, majd a végén az olvasóhoz és egyben önmagához is fordul:

„- Kinek bál, kinek ispotály -

Élvezz te is, s ne únd roué:

ma még, ma még a gyönyöré,

holnapra vár más szeparé,

hol majd fehér kőburkolat

alatt

nesz nélkül bomlik a hullád.”

Idén lenne 125 éves a Royal Nagy Szálloda - MKVM

Royal Nagy Szálloda, Budapest

(forrás: https://mkvm.hu/iden-lenne-125-eves-a-royal-nagy-szalloda/)

 

A költő korának egyik legnagyobb, a mai korban is jelenlévő, meghatározó vívmánya a mozgókép, mostani nyelven szólva a mozifilm. A borzongató filmeket, noha ez még javarészt a némafilmes korszak volt, már akkor is kereste a közönség. A Mozgófénykép című vers alcíme a korabeli filmcímekre utal: Máskép: Amerikai Leányszöktetés – szenzációs szerelmi tragédia mozgófényképben előadva. A versben az irodalmi hagyomány és a modern elvágyódás egyaránt megmutatkozik. A film tragikus végkimenetelű, a fiatal pár a halált választja. A szerelmi halál motívuma a romantikából, különösen Wagner: Tristan és Izoldájából ismerős, ugyanakkor felbukkan Babits Új leoninusok című költeményében is.

 

„Még egy rémszerü kép (az apáról) a vásznon jő: az utolsó:

vágtat a vad kocsi, mint robogó sír, fürge koporsó.

Igy a halálkocsi Ámerikát szeli, szeldeli, szegdeli, jár:

drága szekér kerekén, sima tó fenekén csupa kéj a halál.”

 

film-velence_kavehaz-gallery_hungaricana_hu.JPG

 

Mozgófénykép-vetítés a Velence kávéházban egy korabeli képeslapon

(forrás: gallery.hungaricana.hu)

 

Az elvágyódás szintén ismert a romantikából, de Babits költészetének más darabjaiból is ismert. (pl.: Messze… messze..) Az elvágyódás a Mozgófényképben modern színezetet kap:

„Ah! Ámerikába! csak ott tul a tengeren, ott van az élet!

Ah! Ámerikába miért nem utazhatom én soha véled...

Ott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér:

tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér?”

 

A vers zárásának szomorúságát az is adja, hogy a költő korában rengetegen vándoroltak ki Amerikába. A szomorú valósággal szemben áll a kaland és az igazi élet után való vágyódás.

A költő korának jellemző, a mai életet szintén befolyásoló találmánya a gépkocsi. Érdekes, hogy a Mozgófénykép mellett A halál automobilon című költeményben is a gépkocsihoz  kötődik a halál. Az európai hagyományban a megszemélyesített Halál csontsovány lovon érkezik és ő maga is csontváz, amit pár rongy fed. Ezt a toposzt gondolja tovább Babits a fejlődés jelképével, a gépkocsival.  A versben első látásra a Halál egy jól szituált úr látszatát kelti, de a a figyelmet inkább a rémisztő külsejére irányítja a költő. A megnevezései – Törvény, Király – az antik görög Végzet fogalmát idézi föl, hiszen közös emberi sors, hogy az automobilon érkező halál mindenkiért eljön. A hátborzongató hangulatot az is fokozza, hogy a történés ideje egy hideg téli éjszaka. A versben megjelenő kettősség, hogy egy korabeli szóval élve vénleány a beszélő, akinek nem kiteljesedett az élete, és a halál egy fiatal tüdőbeteg fiúért jön el. A vénleány Teréz belső monológja ellentétekre épül. A fiatal fiúnak őszerinte kiteljesedett az élete, hiszen szeretett, míg az övé egy be nem teljesült élet, mert nem volt része a szerelemben.

 

„Ó én már vénülök, mindent megértek:

meg kell ma halnia, mert sokat élt,

mert sokat szeretett, keveset félt.

Fullad a melle most - reszket a szája -

Künn már a gépkocsis. S villog kaszája.”

 

„Fojtsad a mellet és száríts velőt -

mi baj, ha kereked érettekért jár?

Nyugodtan halhat meg az, aki élt már -

virágnak váza, galynak kandaló:

teljesült ifjuság tűzre való”: -

 

A belső monológ olvasatán különös dologra figyelhetünk fel. A vénleány Teréz szinte örül, hogy a fiatal fiúért jön a halál és nem őérte. A gondolati ellentét főleg az olvasóban keletkezik, hiszen azt várnánk, hogy a beteljesületlen életű Teréz várná a halált és sajnálná, hogy egy fiatal fiút ragad el helyette Kettős értelmű a keretes versszak „alszik” igéje is. Jelentheti azt, hogy a beszélő nőrokonai ténylegesen alszanak, csak ő virraszt, de lehet annak az eufemisztikus megfogalmazása, hogy ők már halottak. Ha az utóbbi értelmezést vesszük alapul, még jobban érthető a vénleány keserűsége, ugyanakkor Teréz gonoszsága még inkább megnyilvánul.

A halál automobilon végzetfogalma a modernitásban tűnik fel, de a klasszikus Laodameia című drámájában szó szerint elhangzik a Végzet szó, ami itt már az eredeti ógörög fogalommal vág egybe. Laodameia görög királynő tragédiáját Algernon Charles Swinburne (1837-1909) angol költő dolgozta fel. Babits Mihály ettől függetlenül is ismerhette a mítoszt, hiszen kiválóan tudott ógörögül is, és fordított ógörög műveket. A Végzet ellen küzdő Laodameia holt férjét, Proteszilaoszt idézi meg, tudván, hogy ennek az az ára, hogy három óra elteltével neki magának is meg kell halnia. A királynő maga is borzong, hiszen az istenektől elhagyatottnak érzi magát:

 

„Melyik istent kérjem én

az égiek vagy alvilágiak közül

ki az éggel és az alvilággal harcolok,

élettel és halállal? Csüggedek. Talán

már itt is járnak mind az árnyak körülem

denevérszárnyakkal szállnak szerte nesztelen

s a vérre lesnek, mely az oltár hófehér

kövén lecseppen és hogy abból nyaljanak

s a forró vértől percnyi létre keljenek.”

 

Érdekes módon a kórus szinte mindegyik istenhez és istennőhöz fohászkodik. Laodameia Persephonét, Hádész Úrnőjét szólítja meg. A dráma egész vonulatán végighúzódik, hogy a Végzet ellen nem lehet küzdeni, aki így tesz, az hübriszt, határszegést követ el. Protészialosz maga ment a Végzet elé, amikor tudatosan elsőnek lépett Trója földjére, felesége, Laodameia szintén tudatosan küzd a Végzettel. A királynő tudja, hogy a Végzet ellen nem győzhet, tudja, hogy bele fog halni, ha férjét a holtak közül felidézi, de szerelme erősebb a halálfélelemnél. A kórust rémülettel tölti el a minden szabályt áthágó királynő tette:

 

„Szörnyű, szörnyű dolgokat élünk,

szörnyű, szörnyű éjeket érünk

harcot, harcot végzetek ellen,

rémes, véres éji szerelmet,

árnyat a vággyal, lelket a vérrel

leget a hússal, tűzzel jegeket,

elevent egyesülni halottal!”

A kórus viszont fél, és a végkifejlet előtt ki is fejezik: 

„Fiúk:

Iszonyú, amit ma láttunk,

iszonyú, amit ma várunk,

iszonyoknak éje lesz ez.

Lányok:

Szörnyű, szörnyű dolgokat élünk

szörnyű, szörnyű éjeket érünk

félek, félek, mit hoz az éj még?”

 

A görög tragédiákon vezérfonalán mindig végighúzódikaz a baljós légkör, hogy valami félelmetes, helyrehozhatatlan dolog fog történni, vagy már történt. A másik fő motívum a Végzet ellen való küzdelem, illetve a hübrisz elkövetése. Természetesen a Laodameiát ebből a szempontból is lehetne vizsgálni, de ezen keretek közt nincs rá mód.

Láthatjuk, hogy Babits Mihály költészetének a korabeli irányzatokat magába foglaló, korabeli eseményeket feldolgozó költészete is éppoly mély, mint a későbbi korszakának versei. A korai korszak - mai szóval élve - populárisabb témákat magába foglaló művei csak első látásra tűnnek könnyedebbnek. Ha figyelmesen olvassuk őket, láthatjuk, hogy más módon ugyan, mint a költő élteművének későbbi szakaszában, de mélységeket érintenek. Ami különössé teszi őket, hogy nemcsak az antikvitáshoz nyúlnak vissza, hanem a korabeli eseményekre, vívmányokra is reflektálnak, ugyanakkor Babits saját korának irodalmi áramlatait és az antikvitásnak, valamint a középkornak irodalmi és képzőművészeti hagyományait egyaránt magukba foglalják. Ehhez nemcsak nyelvismeretre, hanem nagyfokú érzékenységre, reflexiós készségre is szüksége volt, és pontosan ezen versei mutatják, hogy mennyire nem magába forduló, a maga zárt világában élő ember volt, hanem a világra nyitott, arra reflektáló költő.

Benei Fédra

 

Források:

Babits Mihály összegyűjtött versei. Link: https://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0401.htm#12

Éder Zoltán: Régi napok illata. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002.

Kerényi Károly: Görög mitológia. Letöltés: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/http://mohay.gergely.btk.ppke.hu/gorog%20vallas%20ea./Kerenyi%20Karoly%20-%20Gorog%20mitologia.pdf

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet

https://mek.oszk.hu/14800/14871/14871.pdf

Szerb Antal: A világirodalom története. Letöltés: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://mek.oszk.hu/14800/14872/pdf/14872_1.pdf